Ha szívbetegsége van, tud biztonságosan edzeni?

Az Európai Kardiológiai Társaság elnöke, dr. Sanjay Sharma és dr. Nagy Gabriella, kardiológus gondolatait gyűjtöttük össze a szív - és érrendszeri betegek számára tanácsolt testmozgással kapcsolatosan.

A maratonok, félmaratonok és más versenyek közepette keletkezett szívrohamokról szóló drámai történetek azt a látszatot kelthetik, hogy a testmozgás veszélyes a szívbetegségben szenvedőkre nézve. Március elején mi is áttekintettük, milyen veszélyeket rejt a túlzásba vitt, intenzív testmozgás, de az orvosi ellenőrzést követő moderált testmozgás épp az ellenkezőjét éri el: a kardiovaszkuláris betegségben szenvedőknek igenis muszáj mozognia. Ám nem mindegy, hogy hogyan, mikor és mennyit.

Az European Heart Journalban közzétett irányelvek az Európai Kardiológiai Társaság munkacsoportjától származnak, és megjegyzik, hogy a szívbetegségben szenvedőknek, akárcsak a nem szenvedőknek, előnyös lehet a rendszeres testmozgás. Hetente legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgás, például kocogás, öt-hét napra elosztva, ajánlott. Ez azt jelenti, hogy napi 20-30 perc gyors séta vagy kocogás már „kondiban” tartja az embert. A magas vérnyomásban szenvedőknek vagy az elhízással küzdőknek az irányelvek hetente legalább háromszor erősítő gyakorlatokat is javasolnak, például erősítő edzést.

„A legnagyobb veszély az egészségedre, ha egyáltalán nem sportolsz. Ez nem csak ronthatja a szívbetegséget, hanem növelheti az állapot kialakulásának valószínűségét is. Olyan korszakban élünk, amikor egyre növekszik a mozgásszegény életmód, valamint az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség előfordulása a lakosság körében. A testmozgás megvéd mindezen tényezőktől, és 50%-kal csökkenti a szívroham kockázatát a 60-as és 70-es éveikben járók esetében, ezért a testmozgás elengedhetetlen.” - mondta a Runner's Worldnek dr. Sanjay Sharma, a Londoni Egyetem sport- és kardiológus professzora, a munkacsoport elnöke, és hozzátette: „A közepes intenzitású testmozgás, mint például a kocogás, különösen védelmet nyújt azoknál, akiknél megállapított kardiovaszkuláris kockázati tényezők állnak fenn.

Dr. Nagy Gabriella, kardiológus a Webbeteg számára gyűjtötte össze a moderált testmozgás előnyeit

• csökkenthető a vérnyomás, tehát határérték közeli (normál vérnyomás felső határa: 140/90 Hgmm) vagy enyhe magas vérnyomásban évekre elodázhatja a gyógyszeres kezelés bevezetésének szükségességét.
• testsúlycsökkentő hatású, segít az ideális testsúly megtartásában, a súlyfeleslegtől való megszabadulás pedig mozgás nélkül nehezen kivitelezhető.
• kedvezően befolyásolja az anyagcserét (zsír, cukor):
  • az úgynevezett „jó koleszterin” (HDL) szintje emelkedik
  • a triglicerid szintje csökken
  • javul a glükóztolerancia (a működő izmok cukrot használnak fel, tehát csökken a vércukorszint)
• hangulatjavító hatású, a depresszió és a szorongás csökkentésének fontos, nem gyógyszeres eszköze.

40 éves kor felett mielőtt rendszeres sportolást kezdünk, célszerű orvosi vizsgálaton részt venni, ahol felmérik egészségi állapotunkat, fény derülhet esetleges szív-érrendszeri eltérésre (pl. hypertonia), anyagcsere-eltérésre (pl. cukorbetegség), és a mozgásszervi állapot felmérése is megtörténik. Egyidejűleg tisztázható, hogy milyen további vizsgálat szükséges, és milyen sporttevékenység végezhető. A kockázat egyszerű mérésekkel értékelhető, beleértve a szívtüneteket vagy olyan kockázati tényezőket, mint az életkor, a szisztolés vérnyomás, az összkoleszterin és a dohányzási állapot. Ha ezek aggodalomra adnak okot, különösen fontos, hogy nagyon fokozatosan haladjunk ahelyett, hogy intenzív edzésbe kezdenénk.

Az orvossal folytatott beszélgetés az első lépés a kockázat felmérésében, majd személyre szabott edzéstervet állíthat össze. Magas vérnyomás, emelkedett vérzsír vagy vércukor szint, érbetegségek, például koszorúér betegség esetén mindenképp kardiológiai vizsgálatokra van szükség a mozgás megkezdése előtt. EKG, terheléses EKG, szívultrahang vizsgálat ajánlott.

Ha a szív- és érrendszeri betegeknek – például szívritmuszavarosoknak - különböző mértékű panaszai, tünetei vannak, kevesebbet, de valamennyit szinte minden beteg mozoghat. A mozgás mértékét segít meghatározni az echocardiographia (bal kamrai teljesítőképesség mérhető), az EKG monitorozás, a Holter-vizsgálat (a veszélyes ritmuszavarok kiszűrése) és a terheléses vizsgálat. Ezek alapján a kardiológus javaslatot tesz a mozgás jellegére, intenzitására és mennyiségére. Egyes esetekben gyógytornász is bevonható vagy orvos által felügyelt mozgást írnak csak elő.

Hogyan kezdjünk hozzá a testedzéshez? Dr. Nagy Gabriella tippjei:

• Fokozatosság: aki korábban nem, vagy alig mozgott, kezdje kis intenzitású, rövid ideig tartó mozgással (pl. napi 1-2 alkalommal 5-10, esetleg 10-15 perc, melyet hetente növelhet mondjuk 5-10 perccel), és fokozatosan szoktassa a testét a terheléshez
• A sport legyen kedvelt mozgásforma (cél az egészségmegőrzés, az egész testet megmozgató dinamikus mozgás a legjobb: megfelelő intenzitású gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpár, tánc, labdajáték, stb.)
• Rendszeresség: heti 4-5 nap (ideálisan minden nap)
• Fontos a bemelegítés és a levezetés
• A mozgás intenzitását célszerű pulzusszámolással meghatározni. Többféle számítási mód lehetséges. A kiszámításra itt egy viszonylag egyszerű példa: a funkcionális kapacitásnak (220 mínusz az életkor) kb. 60 %-a (ez az érték apránként növelhető)

Mikor tilos sportolni?

• Heveny, lázas állapotokban
• Szívelégtelenség állapotában: gyakori anginák, szívritmuszavarok idején
• Olyan szívhibák (pl. súlyos aortabillentyű-szűkület, hypertrophiás cardiomyopathia) esetében, amelyeknél a kezelőorvos erre külön fel is hívja a figyelmet.
• Ha sportolás közben mellkasi fájdalom lép fel
• Ha sportolás közben indokolatlan mértékű fulladás, szédülés, ájulás-szerű érzés lép fel

Dr. Sanjay Sharma általánosságban elmondja, hogy az irányelvek célja a biztonságos testmozgás ösztönzése és előmozdítása minden egyén számára, függetlenül attól, hogy szívbeteg vagy sem. Ha a fent felsoroltak közül sportolás közben bármely tünet fellép, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

------------------------

Egy kis feltáró tanulmány a futópad-tesztet használva kimutatta, hogy a Cardio Fortis Fruitflow® komponens bevitele csökkenette az edzés által kiváltott vérlemezke-mikrorészecskék képződését és csökkentette a trombin-képződési kapacitást is. Azok számára, akik rendszeresen aktívan edzenek, a Cardio Fortis fogyasztása mindenképp ajánlott. Ide kattintva olvashat többet a testmozgás okozta gyulladásról és a Cardio Fortis jótékony hatásáról a szív- és érrendszerre rendszeres sport mellett: https://cardiofortis.eu/hu/tartalom/a-nagyobb-kep