A szív- és érrendszeri betegségekhez vezető utak – 4. rész: krónikus gyulladás

Cikksorozatunkban végig fogunk haladni a vérlemezke-aggregációhoz, vagyis vérrögképződéshez vezető életkörülménybeli és egészségi állapotbeli tényezőkön. Témánk a krónikus gyulladás okozta vérrögképződés.

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) három fő tényezője: a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a vérlemezke-aggregáció a vérrögképződés három fő oka.

Sajnos az életkorhoz, az életmódhoz és a krónikus gyulladásokhoz kapcsolódóan sokkal több olyan tényező van, amely vérlemezke-aktivációt indukálhat, ami vérrögképződéshez vezethet.

A vérlemezke hiperaktivitás olyan állapotokhoz kapcsolódik, mint a cukorbetegség és a szívbetegségek, vagy nagy légszennyezésű területeken élők esetében fordul elő; ezen kérdések kezelésének fontosságára a COVID-19 fertőzésben megfigyelt, a felsorolt tényezők következtében megnövekedett trombózisveszély hívta fel a figyelmet.

További tényezők, amelyek képesek kiváltani a vérlemezkék aktiválódását, amelyek vérrögképződéshez vezethetnek:

• Az anyagcsere-betegségek krónikus gyulladással és vérlemezke-aktivációval járnak
• Fertőzésekkel járó krónikus gyulladás
• Túlzásba vitt, erőteljes edzés, nehéz sport
• Cigarettázás / szmogos, szennyezett levegőjű környezet
• Sok feszültség, stressz
• Menopauza, avagy változókor

Az étrendi véralvadásgátlók, mint például a Cardio Fortis természetes étrend-kiegészítő Fruitflow® kivonattal, napi használatra is alkalmasak, különösen azon személyek esetében, akikről ismert, hogy nagyobb a kockázati profiljuk a súlyos fertőzések során fellépő szövődmények fellépése terén. A kockázati tényezők között szerepel a túlsúly, magas vérnyomás, magas vércukorszint, érelmeszesedés (Atherosclerosis), és a 40 év feletti életkor.¹

Krónikus gyulladás

A vérlemezkék rengeteg gyulladásos mediátort szabadítanak fel, amelyeknek nincs ismert szerepe a hemosztázisban (az a mechanizmus, amely az erek vérzésének leállításához vezet). Sok ilyen mediátor módosítja a leukocita és endoteliális válaszokat számos gyulladásos ingerre.²

A vérlemezkék a gyulladás döntő koordinátoraivá váltak a monocitákkal, a neutrofilekkel, a limfocitákkal és az endotéliummal való kölcsönhatásuk révén. A sérülésekre vagy betegségekre adott válaszként a vérlemezkék sokoldalúsága és reaktivitása a leukociták toborzásában és gyulladásos válasz kiváltásában rendkívül előnyös.

A vérlemezkék reaktivitása azonban hátrányokkal is jár, néha emelt gyulladásos terhet generálva és fenntartva, ami felgyorsítja a szövetkárosodást vagy a betegség előrehaladását, például érelmeszesedésben, cukorbetegségben vagy gyulladásos bélbetegségben.^{3, 4, 5}

Egyszerűen fogalmazva: a krónikus gyulladás vérlemezke-aktivációt indukál, az aktivált vérlemezkék pedig gyulladásgátló mediátorokat szabadítanak fel, amelyek felerősítik a gyulladásos választ és vele a vérlemezke-aktivációt.

Mindenféle krónikus gyulladás vérlemezke aktivációhoz vezethet, legyen az ízületi gyulladás, visszérgyulladás, akut hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegség, stb.

Egy másik példa a fokozott immuntrombózis, amely a SARS-nCoV-2 vírus által okozott COVID-19 betegség súlyos eseteit jellemzi. A SARS-nCoV-2-vel járó súlyos fertőzések citokin vihart, szisztémás gyulladásos választ és immuntrombózist okozhatnak, ami mikrovaszkuláris trombózishoz (elterjedt vérrögök az apró erekben) vezethet.⁶ A vérrögösödés-gátló terápiát gyakran alkalmazzák súlyos fertőzés és néhány kevésbé súlyos fertőzés esetén egyaránt (pl. acetilszalicilsav alkalmazása influenza esetén). Használata azonban a SARS-nCoV-2 vírus megjelenése óta sokkal szélesebb körben elterjedt, mivel a vérlemezkék hiperaktivitását célozva segíthet megelőzni vagy késleltetni a betegség enyhétől súlyosig terjedését.

A hiperaktív vérlemezkék, amelyek a vérlemezkék aggregációját okozzák, szintén érelmeszesedés kialakulásához vezethetnek - ami viszont szívinfarktust és agyvérzést okozhat, ha az atherosclerotikus plakkok felszakadnak.

Azok számára, akik már tapasztaltak kardiovaszkuláris eseményt, vagy akik esetében egyéb CVD kockázatokat is azonosítottak, beleértve a magas vérnyomást, a trombózis-gátló hatású gyógyszereket gyakran ajánlják másodlagos megelőzésként az egészséges vérkeringés fenntartásához. Míg ezek a gyógyszerek gyakran hozzájárulhatnak negatív egészségügyi következményekhez - pl. gyomorproblémák -, a Cardio Fortis természetes vérhígítóként működik és kíméletes a gyomorral. Fruitflow® összetevőjének köszönhetően a Cardio Fortis azonnal munkába áll, és előnyei tartósak, így ideális az elsődleges megelőzéshez. A Cardio Fortis erőteljes összetevőivel pozitív hatással lehet a szív- és érrendszer egészségi állapotára, sok ember életét javíthatja szerte a világon.

Kapcsolódó tartalom

Blogunkon még februárban foglalkoztunk a vérlemezkék és a véralvadási rendszer hiperaktivációjáról, a COVID-19 okozta kórosan fokozott véralvadási képesség (hiperkoagulálhatóság) kialakulásáról és a trombózisveszélyről részletesen. Az anyag ide kattintva érhető el.

A szíve fontos számunkra: megelőzés természetesen

A Cardio Fortis természetes étrend-kiegészítő az egészséges véráramlásért Fruitflow® kivonattal, rutinnal és rezveratrollal segít fenntartani a normális vérlemezke- aggregációt, ami hozzájárul az egészséges véráramláshoz.

A Cardio Fortis egy természetes étrend-kiegészítő, amely támogatja az egészséges véráramlást. Három természetes összetevőből: Fruitflow® kivonatból, rutinból és rezveratrolból áll, amelyek hozzájárulhatnak az egészséges vérkeringéshez és az erek egészségéhez.

A Fruitflow®-t az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) értékelte, és 2009-ben elnyerte az első jóváhagyott 13.5. Cikk (védett) egészségre vonatkozó állítást: „A Fruitflow® segít fenntartani a normál vérlemezke -aggregációt, ami hozzájárul az egészséges véráramláshoz.” ⁷

A Cardio Fortis tehát 3 természetes összetevőből áll, amelyek hozzájárulhatnak az egészséges vérkeringéshez és az erek egészségéhez, támogatják az egészséges véráramlást. Olvasson tovább a termékről!

Kinek ajánlott a Cardio Fortis?

Ha az alábbi kérdések bármelyikére igen a válasza, érdemes vitamin és táplálék-kiegészítő bevitelét a Cardio Fortis-szal bővítenie!

• 40 év feletti?
• Szmogos nagyvárosban él?
• Stresszes életet él?
• Túl sok ülő munkát végez?
• Sokat utazik repülővel?
• Megerőltető sporttevékenységet folytat?
• A menopauza szakaszába lépett?
• Túlsúlyos?
• Magas a koleszterinszintje?
• Cukorbeteg?
• Krónikus gyulladással küzd?
• Magas a vérnyomása?
• Atherosclerosisban szenved?
• Atherotrombózisban szenved?

1. _{O’Kennedy, N.; Duttaroy, A.K. Trombocita-hiperaktivitás a COVID-19-ben: Használható-e a Fruitflow® paradicsomkivonat vérlemezke-ellenes rendszerként? Orv. Hipotézisek 2021, 147, 110480 (forrás)}
2. _{Galloza, J.; Castillo, B.; Micheo, W. Benefits of Exercise in the Older Population. Med. Rehabil. Clin. N. Am. 2017, 28, 659–669. [CrossRef] - A testmozgás előnyei az idősebb lakosság körében. Phys. Med. Rehabilitáció. Clin. N. Am. 2017, 28, 659–669.}
3. _{Sedgwick, M.J.; Thompson, M.; Garnham, J.; Thackray, A.E.; Barrett, L.A.; Powis, M.; Stensel, D.J. Acute high-intensity interval rowing increases thrombin generation in healthy men. J. Appl. Physiol. 2016, 116, 1139–1148. [CrossRef] - Az akut, nagy intenzitású intervallum evezés növeli a trombinképződést egészséges férfiaknál. Eur. J. Appl. Physiol. 2016, 116., 1139–1148.}
4. _{Nosarev, A.V.; Smagliy, L.V.; Eanfinogenova, Y.; Popov, S.; Kapilevich, L.V. Exercise and NO production: Relevance and implications in the cardiopulmonary system. Cell Dev. Biol. 2015, 2, 73. [CrossRef] - Gyakorlat és NO-termelés: relevancia és következmények a kardiopulmonális rendszerben. Front. Cell Dev. Biol. 2015, 2, 73.}
5. _{Hilberg, T.; Menzel, K.; Gläser, D.; Zimmermann, S.; Gabriel, H.H.W. Exercise intensity: Platelet function and platelet-leukocyte conjugate formation in untrained subjects. Res. 2008, 122, 77–84. [CrossRef] [PubMed] – A testedzés intenzitása: A trombocita funkció és a vérlemezke-leukocita konjugátum képzése képzetlen alanyokban. Thromb. Res. 2008, 122, 77–84.}
6. _{Smith, J.E. Effects of strenuous exercise on haemostasis. J. Sports Med. 2003, 37, 433–435. [CrossRef] - A megerőltető testmozgás hatása a hemosztázisra. Br. J. Sports Med. 2003, 37, 433–435.}
7. _{World Health Organization, ‘Cardiovascular diseases (CVDs) fact sheet’, Accessed on: 17th October 2017 [WHO] - „Szív- és érrendszeri betegségek (CVD) adatlap”, Hozzáférés: 2017. október 17.}