2022. 08. 24.

A szív- és érrendszeri betegségekhez vezető utak – 1. rész: szmog, légszennyezés

Cikksorozatunkban végig fogunk haladni a vérlemezke-aggregációhoz, vagyis vérrögképződéshez vezető életkörülménybeli és egészségi állapotbeli tényezőkön. Témánk a légszennyezés.

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) három fő tényezője: a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a vérlemezke-aggregáció a vérrögképződés három fő oka.

Sajnos az életkorhoz, az életmódhoz és a krónikus gyulladásokhoz kapcsolódóan sokkal több olyan tényező van, amely vérlemezke-aktivációt indukálhat, ami vérrögképződéshez vezethet.

A vérlemezke hiperaktivitás olyan állapotokhoz kapcsolódik, mint a cukorbetegség és a szívbetegségek, vagy nagy légszennyezésű területeken élők esetében fordul elő; ezen kérdések kezelésének fontosságára a COVID-19 fertőzésben megfigyelt, a felsorolt tényezők következtében megnövekedett trombózisveszély hívta fel a figyelmet.

További tényezők, amelyek képesek kiváltani a vérlemezkék aktiválódását, amelyek vérrögképződéshez vezethetnek:

  • Az anyagcsere-betegségek krónikus gyulladással és vérlemezke-aktivációval járnak
  • Fertőzésekkel járó krónikus gyulladás
  • Túlzásba vitt, erőteljes edzés, nehéz sport
  • Cigarettázás / szmogos, szennyezett levegőjű környezet
  • Sok feszültség, stressz
  • Menopauza, avagy változókor

Az étrendi véralvadásgátlók, mint például a Cardio Fortis természetes étrend-kiegészítő Fruitflow® kivonattal, napi használatra is alkalmasak, különösen azon személyek esetében, akikről ismert, hogy nagyobb a kockázati profiljuk a súlyos fertőzések során fellépő szövődmények fellépése terén. A kockázati tényezők között szerepel a túlsúly, magas vérnyomás, magas vércukorszint, érelmeszesedés (Atherosclerosis), és a 40 év feletti életkor.1

Cardio Fortis_Piktogramok_Magyar.jpg

A légszennyezés, mint rizikó faktor

A világ lakosságának nagy része (92%) jelenleg olyan levegőt lélegzik, amely nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) irányelveinek. A Global Burden of Disease Report (Jelentés a betegségek globális terheiről) jelentése szerint a kültéri finom részecskék (részecskék, amelyek aerodinamikai átmérője <2,5 µm) az ötödik vezető halálozási kockázati tényezőnek számítanak a világon, ez 4,2 millió halálesetet jelent. Az Egészségügyi Világszervezet 3,8 millió további halálesetet tulajdonít a beltéri levegőszennyezésnek. Mint ilyen, a légszennyezés mára a legnagyobb környezeti kockázati tényező az egészségre.

A részecskékből származó légszennyezés összefügg a természeti eseményekkel – vulkánok emissziója, porviharok, erdőtüzek - és az emberi tevékenységekkel, például a járművek vagy gépek szennyezőanyag kibocsátásával és a hagyományos főzési gyakorlatokkal. Mindkét típusú esemény korom, gázok és egyéb levegőben lévő részecskék (PM) szuszpenzióját eredményezi. A levegőben lévő részecskéket általában méretük szerint osztályozzák; A PM10 a 10 µm átmérőjű részecskéket jelzi, a PM2,5 részecskék átmérője <2,5 µm, a PM0,1 részecskék átmérője <0,1 µm. A kisebb részecskék mérgezőbbek, mint a nagyobbak, mivel könnyebben szállítódnak a szervezet több szövetébe is. A PM2.5 elég kicsi ahhoz, hogy behatoljon a tüdő alveolusaiba, míg a PM0.1 áthalad az alveoláris-kapilláris membránon és a véráramba jut.2 A levegőben lévő részecskék a véráramban citotoxikus és gyulladásos válaszokat váltanak ki.

A részecskék fokozott vérlemezke-aktiváció révén elősegítik az artériás trombózist és az atheroszklerózist3, ami felgyorsult koszorúér-betegséghez és agyvérzéshez vezethet, amelyek a légszennyezés okozta halálozás fő okai lehetnek.2, 4

Néhány feltáró vizsgálatot végeztek a légszennyezés és a Fruitflow® kapcsolatáról. A vérlemezkéket a levegőben lévő részecskéknek, például dízelkibocsátásnak tették ki a Fruitflow® jelenlétében vagy hiányában. Ezek az in vitro tesztek azt mutatták, hogy a Fruitflow® körülbelül egyharmadával csökkenti a PM2,5 által okozott vérlemezke-aktivációt.

heart.jpg

Kapcsolódó tartalom

Blogunkon július folyamán foglalkoztunk a légszennyezés témájával. Dr Annette Peters és Dr Alexandra Schneider, a Helmholtz Center Munich - German Research Center for Environmental Health munkatársainak kutatását tettük közzé magyar nyelven.

A klímaváltozás szív- és érrendszeri kockázati tényezői - légszennyezés, COVID-19 című cikk ide kattintva érhető el.

Cardio fortis video_2.0-09.jpg

A szíve fontos számunkra: megelőzés természetesen

A Cardio Fortis természetes étrend-kiegészítő az egészséges véráramlásért Fruitflow® kivonattal, rutinnal és rezveratrollal segít fenntartani a normális vérlemezke- aggregációt, ami hozzájárul az egészséges véráramláshoz.

A Cardio Fortis egy természetes étrend-kiegészítő, amely támogatja az egészséges véráramlást. Három természetes összetevőből: Fruitflow® kivonatból, rutinból és rezveratrolból áll, amelyek hozzájárulhatnak az egészséges vérkeringéshez és az erek egészségéhez.

A Fruitflow®-t az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) értékelte, és 2009-ben elnyerte az első jóváhagyott 13.5. Cikk (védett) egészségre vonatkozó állítást: „A Fruitflow® segít fenntartani a normál vérlemezke -aggregációt, ami hozzájárul az egészséges véráramláshoz.” 5

A Cardio Fortis tehát 3 természetes összetevőből áll, amelyek hozzájárulhatnak az egészséges vérkeringéshez és az erek egészségéhez, támogatják az egészséges véráramlást. Olvasson tovább a termékről!

 

Kinek ajánlott a Cardio Fortis?

Ha az alábbi kérdések bármelyikére igen a válasza, érdemes elkezdenie a Cardio Fortis fogyasztását!

  • 40 év feletti?
  • Szmogos nagyvárosban él?
  • Stresszes életet él?
  • Túl sok ülőmunkát végez?
  • Sokat utazik repülővel?
  • Megerőltető sporttevékenységet folytat?
  • A menopauza szakaszába lépett?
  • Túlsúlyos?
  • Magas a koleszterinszintje?
  • Cukorbeteg?
  • Krónikus gyulladással küzd?
  • Magas a vérnyomása?
  • Atherosclerosisban szenved?
  • Atherotrombózisban szenved?

 

  1. O’Kennedy, N.; Duttaroy, A.K. Trombocita-hiperaktivitás a COVID-19-ben: Használható-e a Fruitflow® paradicsomkivonat vérlemezke-ellenes rendszerként? Orv. Hipotézisek 2021, 147, 110480 (forrás)
  2. Cohen, A.J.; Brauer, M.; Burnett, R.; Anderson, H.R.; Frostad, J.; Estep, K.; Balakrishnan, K.; Brunekreef, B.; Dandona, L.; Dandona, R.; et al. [CrossRef] - A környezeti levegőszennyezésnek tulajdonítható betegség globális terheinek becslései és 25 éves trendjei: A Global Burden of Diseases Study 2015. adatainak elemzése. Lancet 2017, 389, 1907–1918.
  3. Robertson, S.; Miller, M.R. [CrossRef] - Környezeti levegőszennyezés és trombózis. Part. Fibre Toxicol. 2018, 15, 1.
  4. Bourdrel, T.; Bind, M.-A.; Bejot, Y.; Morel, O.; Argacha, J.-F. [CrossRef] [PubMed] - A légszennyezés kardiovaszkuláris hatásai. Arch. Cardiovasc. Dis. 2017, 110, 634–642.
  5. World Health Organization, ‘Cardiovascular diseases (CVDs) fact sheet’, Accessed on: 17th October 2017 [WHO] - „Szív- és érrendszeri betegségek (CVD) adatlap”, Hozzáférés: 2017. október 17.