A klímaváltozás szív- és érrendszeri kockázati tényezői – 1. rész: hőség

Az éghajlatváltozás következtében a világ számos részén gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó szélsőséges hőség események.

Szerzők: Annette Peters^1,2,3,4 és Alexandra Schneider¹

© Springer Nature Limited 2020

1.Helmholtz Center Munich - German Research Center for Environmental Health, Neuherberg, Germany

2.Ludwig-Maximillians-Universität, Munich, Germany

3.Munich Heart Alliance, German Center for Cardiovascular Research (DZHK e.V.), Munich, Germany

4.Harvard T.H. Chan School of Public Health, Department of Environmental Health, Boston, MA USA

A hő, a levegőszennyezés, az egyéni életkor, valamint a társadalmi-gazdasági és egészségi állapot együttes hatásai felelősek a szív- és érrendszeri betegségek elkerülhető akut eseményeiért, és ezeket figyelembe kell venni a szív- és érrendszeri betegségek hatékony megelőzése és kezelése érdekében.

A téma kifejezései: szív- és érrendszeri betegségek, kockázati tényezők

Az éghajlatváltozás megváltoztatja a Föld globális szárazföldi és óceáni hőmérsékletét. A 2010-es évek utolsó éveiben a globális felszíni középhőmérséklet 1 °C-kal emelkedett, az iparosodás előtti időszakhoz képest.¹ Ennek következtében a világ számos részén gyakoribbá váltak a hőmérséklet-ingadozások és a szélsőséges hőség. Például szokatlanul meleg időjárás volt megfigyelhető a 2003-as kánikula idején Közép-Európában. Összességében több mint 70 000 haláleset tudható be ezeknek a szélsőséges körülményeknek, és a halálesetek több mint egyharmada Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban történt.² Azóta világszerte nőtt a lakosság szélsőséges hőhatásnak való kitettsége, ami további 220 millió hőhullám-expozíciót eredményezett 2018-ban az 1986–2005-ös évek átlagához képest.³

Hőexpozíció és a rizikófaktorok növekedése

A napi halálozási arányok elemzése kimutatta, hogy mind az alacsony, mind a magas hőmérséklet összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek elhalálozást okozó számának növekedésével.³ Bár ez az általános minta következetesen megfigyelhető szerte a világon, a regionális éghajlat, valamint a hideghez és meleghez való kulturális és technikai alkalmazkodás befolyásolja azt a hőmérsékletet, amelyen a legkevesebb haláleset fordul elő. A nem optimális hőmérséklet újonnan került be a globális betegségteher becslésébe, és világszerte 1,96 millió halálesetet okozott, ám (eddig) nagyobb teher származott alacsony hőmérsékletből, mint magas hőmérsékletből.⁴ A klímaváltozás jelenlegi helyzetében a szélsőséges időjárás relatív jelentősége megváltozik. Valójában még a németországi Augsburgban is megfigyelhettünk változásokat a szívinfarktus hővel összefüggő kockázatában.⁵

A KORA Myocardialis Infarction Registry (Miokardiális Infarktus Nyilvántartó) adatai alapján két időszakban, 1987–2000 és 2001–2014 között értékeltük a hideg és a meleg hatását a szívinfarktus kialakulására. Az első periódusban csak a hideg hatására kiváltott szívinfarktust vizsgáltuk, a második periódusban azonban a 18 °C feletti hőmérséklet szignifikáns hatását figyeltük meg a szívinfarktus kockázatára. A megnövekedett kockázat a 2-es típusú diabetes mellitusban (cukorbetegség) vagy magas vérnyomásban szenvedő egyének szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szembeni nagyobb sebezhetőségének tudható be. Ez a megfigyelés azt jelzi, hogy a megváltozott hőmérsékleti expozíció egészségügyi hatásai már most kimutathatók, és további terhet rónak a lakosság veszélyeztetett alcsoportjaira.

A jövőben azt jósoljuk, hogy a hőexpozíció egészségre gyakorolt hatásai felülmúlják a hideg expozíció egészségre gyakorolt ​​csökkent hatásait, és valószínűsíthetően jelentős terhet fog okozni a nem ST-szegmens elevációval járó miokardiális infarktusok (szívroham) terén a jelenleg leginkább előforduló, kontrollálhatatlan klímaváltozási forgatókönyvek mellett.⁶

Szívbetegségek és a hőterhelés

Az akut kezdetű ischaemiás szívbetegség kockázatának növekedése a hőmérséklet emelkedésével biológiailag valószínű, tekintettel a fokozott hőterhelés kórélettani következményeire. A termikus stressz fiziológiai reakciókat eredményez a központi testhőmérséklet változásaira, ami fokozott izzadáshoz, emelkedett szív- és légzésszámhoz, értágulathoz, valamint fokozott vagy csökkent véralvadáshoz vezet. Ezek a változások egyensúlyhiányt okozhatnak a szív autonóm szabályozásában, növelhetik a helyi artériás nyomást, szisztémás gyulladást válthatnak ki és ronthatják a véralvadási reakciókat.⁷

Együttesen a vérzéscsillapítás ezen zavarai potenciálisan hajlamosítják a veszélyeztetett egyéneket ateroszklerotikus plakk-repedésre (érelmeszesedéses lerakódás-repedésre) és az azt követő szívinfarktusra. Hasonlóképpen, a szívelégtelenségben szenvedő és csökkent bal kamrai ejekciós frakcióban szenvedő egyének valószínűleg nem tudják kompenzálni a hőhatás által kiváltott megnövekedett keringési igényt. Feltételezhető, hogy a hőexpozíció és a megnövekedett légúti megbetegedések halálozása közötti megfigyelt összefüggést a hőexpozíciónak a jobb kamrai szívelégtelenségre kifejtett kórélettani hatása is közvetíti.

Megelőzés természetesen

A Cardio Fortis természetes étrend-kiegészítő az egészséges véráramlásért Fruitflow® kivonattal, rutinnal és rezveratrollal segít fenntartani a normális vérlemezke- aggregációt, ami hozzájárul az egészséges véráramláshoz. A Cardio Fortis tehát 3 természetes összetevőből áll, amelyek hozzájárulhatnak az egészséges vérkeringéshez és az erek egészségéhez, támogatják az egészséges véráramlást. Olvasson tovább a termékről!

Sajnos az éghajlatváltozás nemcsak a hőmérsékletet változtatja meg, hanem negatív hatással van más környezeti feltételekre is, beleértve a levegőszennyezést is, például a növekvő erdőtüzek miatt. A finom részecskék okozati összefüggésben állnak a szív- és érrendszeri betegségek morbiditásával és mortalitásával.⁸  - Ezzel a témával a cikk folytatásában foglalkozunk.

A második részért kattintson ide!

Referenciák

1. IPCC. Special Report: Global Warming of 1.5°Chttps://www.ipcc.ch/sr15/ (2018).
2. Robine JM, et al. Death toll exceeded 70,000 in Europe during the summer of 2003. C. R. Biol. 2008;331:171–178. doi: 10.1016/j.crvi.2007.12.001. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
3. Watts N, et al. The 2019 report of The Lancet Countdown on health and climate change: ensuring that the health of a child born today is not defined by a changing climate. Lancet. 2019;394:1836–1878. doi: 10.1016/S0140-6736(19)32596-6. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
4. GBD 2019 Risk Factor Collaborators Global burden of 87 risk factors in 204 countries and territories, 1990–2019: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2019. Lancet. 2020;396:1223–1249. doi: 10.1016/S0140-6736(20)30752-2. [PMC free article] [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
5. Chen K, et al. Temporal variations in the triggering of myocardial infarction by air temperature in Augsburg, Germany, 1987–2014. Eur. Heart J. 2019;40:1600–1608. doi: 10.1093/eurheartj/ehz116. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
6. Chen K, et al. Projection of temperature-related myocardial infarction in Augsburg, Germany: moving on from the Paris Agreement on climate change. Dtsch. Arztebl. Int. 2019;116:521–527. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]
7. Schneider A, Ruckerl R, Breitner S, Wolf K, Peters A. Thermal control, weather, and aging. Curr. Environ. Health Rep. 2017;4:21–29. doi: 10.1007/s40572-017-0129-0. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
8. Brook RD, et al. Particulate matter air pollution and cardiovascular disease: an update to the scientific statement from the American Heart Association. Circulation. 2010;121:2331–2378. doi: 10.1161/CIR.0b013e3181dbece1. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]