A kiszáradás tünetei és kezelése

Kiszáradás akkor következik be, ha több folyadékot veszítünk, mint amennyit fogyasztunk, és szervezetünknek nem marad elég víz és más folyadék a normál funkcióinak ellátásához. Ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékot, kiszáradás lép fel.

Bárki kiszáradhat, de az állapot különösen veszélyes a kisgyermekekre és az idősebb felnőttekre. A kisgyermekek kiszáradásának leggyakoribb oka a súlyos hasmenés és hányás. Az idősebb felnőttek szervezetében természetesen kisebb a vízmennyiség, és előfordulhatnak olyan állapotok vagy éppen olyan gyógyszereket szednek, amelyek növelik a kiszáradás kockázatát. Ez azt jelenti, hogy még a kisebb betegségek, például a tüdőt vagy a húgyhólyagot érintő fertőzések is kiszáradáshoz vezethetnek idősebb felnőtteknél.

Kiszáradás előfordulhat bármely korcsoportban, ha nem iszunk elég vizet meleg időben – különösen akkor, ha erőteljesen sportolunk. Az enyhe vagy közepes kiszáradás általában visszafordítható több folyadék ivásával, de a súlyos kiszáradás azonnali orvosi kezelést igényel.

Tünetek

A szomjúság nem mindig megbízható korai jelzője a szervezet vízszükségletének.

Sok ember, különösen az idősebb felnőttek, nem érez szomjúságot, amíg már ki nem száradt. Ezért fontos, hogy meleg időben vagy betegség esetén növeljük a vízbevitelt. A kiszáradás jelei és tünetei életkoronként is eltérőek lehetnek.

Csecsemő vagy kisgyermek

• Száj- és nyelvszárazság
• Nincs könnyezés sírás közben
• Három órán keresztül nincs nedves pelenka
• Beesett szemek, orcák
• Besüllyedt puha folt a koponya tetején
• kedvetlenség vagy ingerlékenység

Felnőtt

• Extrém szomjúság
• Ritkább vizelés
• Sötét színű vizelet
• Fáradtság
• Szédülés
• Zavartság

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Hívja háziorvosát, ha ön vagy szerettei:

• 24 órája vagy tovább hasmenése volt
• Ingerlékeny vagy dezorientált, és a szokásosnál sokkal álmosabb vagy kevésbé aktív
• Nem képes megtartani a folyadékot
• Véres vagy fekete széklete van

Okok

Néha a kiszáradás egyszerű okokból következik be: nem iszunk eleget, mert betegek vagy elfoglaltak vagyunk, vagy, mert nem jutunk biztonságos ivóvízhez utazás, túrázás vagy táborozás közben.

A kiszáradás egyéb okai a következők:

• Hasmenés, hányás.

A súlyos, akut hasmenés – vagyis a hirtelen és hevesen fellépő hasmenés – rövid időn belül óriási víz- és elektrolit veszteséget okozhat. Ha a hányás hasmenéssel jár, még több folyadékot és ásványi anyagot veszítünk.

• Láz.

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a láz, annál kiszáradtabbá válhat az ember. A probléma súlyosbodik, ha a hasmenés és hányás mellett láz is van.

• Túlzott izzadás.

Izzadáskor vizet veszítünk. Ha erőteljes tevékenységet folytatunk, és közben nem pótoljuk a folyadékot, kiszáradhatunk. A meleg, párás időjárás növeli az izzadság és a folyadékveszteség mennyiségét.

• Fokozott vizelés.

Ennek oka lehet a nem diagnosztizált vagy kontrollálatlan cukorbetegség. Bizonyos gyógyszerek, például a vízhajtók és egyes vérnyomáscsökkentők szintén kiszáradáshoz vezethetnek, általában azért, mert több vizelést okoznak.

Rizikófaktorok

Bárki kiszáradhat, de bizonyos emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve:

• Csecsemők és gyermekek. A legvalószínűbb, hogy súlyos hasmenést és hányást tapasztalnak, mivel a csecsemők és a gyermekek különösen ki vannak téve a kiszáradásnak. Mivel nagyobb a testfelületük a térfogatukhoz képest, nagyobb arányban veszítik el a folyadékot magas láz vagy égési sérülések következtében. A kisgyermekek gyakran nem tudják elmondani, hogy szomjasak, és értelemszerűen nem tudnak maguknak inni adni sem.
• Idősebb felnőttek. Az életkor előrehaladtával szervezete folyadéktartaléka csökken, víztakarékossági képessége csökken és szomjúságérzete is kevésbé éles. Ezeket a problémákat súlyosbítják az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség és a demencia, valamint bizonyos gyógyszerek alkalmazása. Az idősebb felnőtteknek mozgási problémái is lehetnek, amelyek miatt esetleg nem tudnak maguknak tölteni egy pohár folyadékot.
• Krónikus betegségben szenvedők. A kontrollálatlan vagy kezeletlen cukorbetegség nagymértékben növeli a kiszáradás esélyét. A vesebetegség szintén növeli a kockázatot, csakúgy, mint a vizeletürítést fokozó gyógyszerek. Még a megfázás vagy a torokfájás is hajlamosabbá tesz a kiszáradásra, mert kevésbé valószínű, hogy eszünk vagy iszunk betegség esetén.
• Olyan emberek, akik szabadtéren dolgoznak vagy edzenek. Ha meleg és párás idő van, megnő a kiszáradás és a hőségbetegség kockázata. Ennek az az oka, hogy ha a levegő párás, az izzadság nem tud olyan gyorsan elpárologni, mint általában, és ez a testhőmérséklet emelkedéséhez és több folyadékszükséglethez vezethet.

Komplikációk

A kiszáradás súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve:

• Hősérülés. Ha nem iszik elég folyadékot erőteljes edzés és erős izzadság közben, akkor hősérülést szenvedhet, amelynek súlyossága az enyhe hőséggörcsöktől a hőkimerültségig vagy a potenciálisan életveszélyes hőgutaig terjedhet.
• Húgyúti és veseproblémák. A hosszan tartó vagy ismételt kiszáradás húgyúti fertőzéseket, veseköveket és akár veseelégtelenséget is okozhat.
• Rohamok. Az elektrolitok – például a kálium és a nátrium – segítik az elektromos jelek átvitelét sejtről sejtre. Ha az elektrolitok kiegyensúlyozatlanok, a normál elektromos üzenetek összekeveredhetnek, ami akaratlan izom-összehúzódásokhoz és néha eszméletvesztéshez vezethet.
• Alacsony vérmennyiségű sokk (hipovolémiás sokk). Ez a kiszáradás egyik legsúlyosabb és néha életveszélyes szövődménye. Akkor fordul elő, ha az alacsony vértérfogat a vérnyomás csökkenését és az oxigén mennyiségének csökkenését okozza a szervezetben.

A hipovolémiás sokk tünetei

• Korai fázis: sápadt, verejtékes, hűvös bőr
• Kifejlődött sokk: szapora, elnyomható pulzus, csökkenő vérnyomás, üres nyaki vénák, szájszárazság, vizelet-elválasztás csökkenése
• Végstádium: kifejezetten csökkent vérnyomás, alig tapintható pulzus, szürkés-kékes, hideg bőr, tudatzavar, eszméletlenség, a vizelet-elválasztás teljes leállása

Megelőzés

A kiszáradás megelőzése érdekében igyunk sok folyadékot, és együnk magas víztartalmú ételeket, például gyümölcsöt és zöldséget. Hagyjuk, hogy a szomjúság legyen az útmutatónk, ez megfelelő napi irányelv a legtöbb egészséges ember számára. Előfordulhat, hogy az embereknek több folyadékot kell bevinniük, ha olyan állapotokat tapasztalnak, mint például:

• Hányás vagy hasmenés. Ha gyermekének hányása vagy hasmenése van, a betegség első jeleinél kezdjen el extra vizet vagy orális rehidratáló oldatot adni. Ne várja meg, amíg kiszáradás következik be.
• Megerőltető testmozgás. Általában a legjobb, ha a megerőltető edzés előtti napon kezdi el a hidratálást. Ha sok tiszta, híg vizeletet termel, az jól jelzi, hogy ön jól hidratált. A tevékenység során rendszeres időközönként pótoljon folyadékot, és folytassa a víz vagy más folyadék ivását, miután végzett.
• Hideg vagy meleg idő. Meleg vagy párás időben további folyadékot kell innia, hogy csökkentse testhőmérsékletét, és pótolja azt, amit az izzadás miatt veszít. Hideg időben extra vízre is szüksége lehet a száraz levegőből származó nedvességveszteség leküzdésére, különösen nagyobb magasságban
• Betegség. Az idősebb felnőttek leggyakrabban kisebb betegségek – például influenza, hörghurut vagy hólyagfertőzések – során száradnak ki. Ügyeljünk arra, hogy extra folyadék mennyiséget vigyünk szervezetünkbe, ha nem érezzük jól magunkat.

Diagnózis

Kezelőorvosunk gyakran diagnosztizálhatja a kiszáradást fizikai jelek és tünetek alapján.

Kiszáradás esetén valószínűleg alacsony a vérnyomásunk is, különösen, ha fekvő helyzetből álló helyzetbe mozdulunk, a szívverés a normálisnál gyorsabb lesz és csökken a véráramlás a végtagokban. A diagnózis megerősítése és a kiszáradás mértékének pontos meghatározása érdekében az orvos más teszteket is végezhet, mint például:

• Vérvétel.

Vérmintákat használhatnak számos tényező, például az elektrolitok – különösen a nátrium és a kálium – szintjének és a vesék működésének ellenőrzésére.

• Vizeletvizsgálat.

A vizeletvizsgálatok segíthetnek megmutatni, hogy kiszáradtunk-e, és milyen mértékben. Ellenőrizhetik a hólyagfertőzés jeleit is.

Kezelés

A kiszáradás egyetlen hatékony kezelése az elveszett folyadékok és elektrolitok pótlása. A kiszáradás kezelésének legjobb módja az életkortól, a kiszáradás súlyosságától és annak okától függ.

Hasmenés, hányás vagy láz miatt kiszáradt csecsemők és gyermekek esetében használjunk vény nélkül kapható orális rehidratáló oldatot. Ezek az oldatok meghatározott arányban vizet és sókat tartalmaznak a folyadékok és az elektrolitok pótlására. Kezdjük körülbelül egy teáskanállal (5 milliliterrel) 1-5 percenként, és növeljük a tolerált mennyiséget. Könnyebb lehet a fecskendő használata nagyon kisgyermekek esetében. A nagyobb gyerekeknek hígított sportital adható. Használjunk higítva 1 rész sportitalt 1 rész vízhez.

A legtöbb hasmenés, hányás vagy láz okozta enyhe vagy közepes kiszáradásban szenvedő felnőtt több víz vagy más folyadék ivásával javíthat állapotán. A hasmenést ronthatja a teljes erősségű gyümölcslé és az üdítőitalok, ilyenkor inkább a tea fogyasztása javallott. Ha meleg vagy párás időben a szabadban dolgozunk vagy edzünk, a hideg víz a legjobb választás. Az elektrolitokat és szénhidrát oldatot tartalmazó sportitalok is hasznosak lehetnek.

A súlyosan kiszáradt gyermekeket és felnőtteket mentőautóval vagy a kórházi sürgősségi osztályra érkezve sürgősségi személyzettel kell ellátni. A vénán keresztül (intravénásan) szállított sók és folyadékok gyorsan felszívódnak és felgyorsítják a gyógyulást.

A Mayo Klinika munkatársai által írt cikk nyomán.